„Minden gyermek külön csoda, Isten köztünk élő mosolya.” /Iváncsits Tamás/

Pedagógusként a tanév eleji ismerkedés időszakában arra figyelek legjobban, hogy ezt a sok különböző csodát megismerjem, felfedezzem, megtanuljam értékelni, megszeressem.

Erre épül majd a nevelés és oktatás folyamata. A nevelés kulcsa az elfogadó, türelmes és tudatos szeretet. Látni a gyermekben azt, akivé lehet, s bíztatással, sok dicsérettel, határozott keretek között tartva segíteni őt a kibontakozásban. Az oktatás során arra törekszem, hogy megtapasztalják: tanulni jó, tudni nagyszerű. Mindehhez az első feladat az iskolába járás megszerettetése. Úgy gondolom ugyanis, hogy első osztályban dől el a gyerekeknek a tanuláshoz való viszonya, s ez bizony erősen kihat a jövőjükre. Ha a gyermek szívesen jön iskolába, jól érzi ott magát, nem izgul, vidám, sokat mosolyog, barátokra talál, szereti az osztályközösséget s a tanító nénijét, akkor jó alapokra építhetünk. Kommunikáció-központú magyartanítással, drámajátékokkal, különböző élménypedagógiai módszerek mindennapos használatával formálom kerek egésszé a nevelési és oktatási célok rendszerét.

A katolikus iskola melletti döntés tapasztalataim szerint egyet jelent azzal, hogy a szülő megtalálja azt az utat gyermeke számára, amelyről az nem kíván majd letérni, hiszen egyetemes emberi értékekre épül, amelyek, mint az iskola jelmondata is hirdeti a „Hit. Tudás. Szeretet.”

Ahol az Istenbe vetett hit, a magas szintű tudás, az egymás iránti szeretet megtapasztalása, átadása a legfontosabb cél nap mint nap. Ahol a gyermeket megerősítjük a szülők iránti tisztelet, szeretet, bizalom értékességében. Ahol olyan társak közt cseperedhet, formálódhat, akik szintén ezt az értékrendet képviselik, amely összecseng a családban kapott neveléssel, és csak kiegészíti, nem pedig felülírja azt.

Az Ön gyermeke különleges, egyszeri és megismételhetetlen ajándéka a Jóistennek. Ezzel tisztában lévén várom én is őt szeretettel Dóri nénivel együtt iskolánk első osztályába.